2011. december 14., szerda

Senki se ért majd meg...

Nézem ezeket a megható filmeket, meg olvasom a mangákat, és közben elsírom magam.. de nem tudom miért... újra elolvasom a történeteket vagy megnézem a filmeket, és rájövök, miért is sírok... Mindegyik sztoriban van valami olyan gond, vagy baj, ami az én életemben is megvan.. de nem ez az oka.. hanem az, hogy ezeknek mindnek jó vége van, viszont az életem kilátástalan... semmi reményem...
És akárki akármit is mondd, sose fog megérteni engem, senki, mert ahhoz, hogy megértsen az kell, hogy
- 8 évig szeressen valakit reménytelenül, aki ez idő alatt játszott vele, és néha olyan jeleket küldött, mint aki viszont szeret
- a szüleinek el kellett válnia, az apja legyen egy lecsúszott alkoholista, akit legszívesebben nem is ismernél, az anyja pedig kezdjen el randizni valakivel, akivel már lassan többet törődik, mint a saját lányával
- legyenek olyan nagyszülei, akik mást se hajtogatnak, csak azt, h tanulj! de közben amit te érzel, vagy mondasz, azt semmibe veszik
- olyan osztálytársak, akik hol szeretettel várják, hol a földig alázzák
- olyan tanárok, akik folyton azt hajtogatnák, hogy többet várunk tőled, bíztunk benned, de most csalódás tokoztál
- olyan magányos pillanatok, maikor úgy érzed, hogy csak te vagy a világban, és ha keresnél is, senkit se találnál
- olyan barátok, akik újra és újra apró darabokra törik a szíved, a múlt emlékeivel
- olyan fiú, akit szeretsz, de nem akarod neki lemondani, mert tudod, hogy akkor azt is elveszítenéd, amit eddig elértél kettőtök között
- a vágy, hogy rátalálj az igaz szerelemre, és légy boldog, miközben tudod, hogy ez sohasem következik be
- a remény teljes elvesztése, mivel tudod, azt te meg sem érdemled
- egy másik én, amit csak a külvilágnak mutatsz, de belül akár hányszor azt mondod, minden rendben, valójában sírsz... minden egyes mosoly, egy segélykiáltás...
- a vágy, hogy mindenkinek megfelelj, miközben tudod, a saját elvárásaidnak se tudsz eleget tenni...
- és a tudat, hogy a barátaid akármivel és próbálnak megvigasztalni, az sohasem fog téged megnyugtatni..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése